Sziasztok! Sajnos semmi olyannal nem tudok szolgálni jelenleg, amivel szeretnék, viszont úgy érzem, még ha nem is kötelességem állandóan itt lenni vagy esetleg x időnként frissíteni, akit érdekel, egy pár soros "magyarázatot" érdemeltek a szinte végeláthatatlan szünetekre vonatkozóan. Nos, mivel ez elég személyes és viszonylag hosszabb bejegyzés lesz, ezért ide már csak annyit írnék, hogy nagyon jólesik, hogy látogattok jelenleg is és regisztráltok, nagyon durva számomra, de már a 220 felhasználót is átléptük! Köszönöm Nektek, akit pedig érdekel a folytatás, kattintson a bővebbenre! :)

Az a helyzet, hogy biztosan többen is olvastátok, amikor az államvizsgámról, majd a diplomámról írtam, mindegy, a lényeg, hogy idén január végén kaptam kézhez ezt a bizonyos papírt, amivel hivatalosan is élelmiszermérnök lettem. Hogy mit csinál egy élelmiszermérnök? Konkrétan majdhogynem mindent, aminek minimális köze van az élelmiszeriparhoz, de tényleg. Termelés, kutatás-fejlesztés, hatóságok, ellenőrzések, ezekben mindben részt lehet venni, attól függ nyilván, kinek mi sikerül. Nos, januártól aktívan kerestem valami munkalehetőséget, ugyanis idő közben 200 km-re elköltöztem otthonról, lassan fél éve már, hogy ténylegesen nem lakom a szüleimmel és Klauval, emiatt pedig sokat bonyolódott az életem, amit egyébként kicsit sem bánok, nem erről van szó.

Amíg nem volt munkám, addig csak "háztartásbeli" voltam (olyan vicces ez a szó nekem), viszont akkor az volt a bajom, hogy hiába volt időm, mint a tenger, rámjött ez a rajzolhatnék dolog és elkezdtem ezzel szenvedni, hogy márpedig én önjelölt grafikus leszek meg stb. Akkor ezért nem csináltam jóformán semmit, most viszont úgy alakultak a dolgok, hogy több, mint 1 hónapja sikerült élelmiszermérnökként elhelyezkednem egy kisvállalkozásnál, ahol lényegében üzemvezető-mindenes vagyok. Ez azt jelenti, hogy az igazgató alatt az első ember vagyok, főnöke mindenkinek és mégsem, elég bonyolult, viszont nagyon, de tényleg nagyon sok munkám van. Vállalati ügyeket intézek, termelésben folyamatosan lent vagyok, felügyelem a melósokat, közben van egy laborom, ahol méregetek és kísérletezem, meg még jópár apróság, úgyhogy egész nap körülbelül jó ha leülök 30 percre. Egyébként egy olyan terméket gyártunk, aminek Magyarországon jelenleg nincs más gyártója és ha minden jól megy, hamarosan elindul az eladás is, úgyhogy lehet, hogy majd itt is meghirdetem, ha alkalmam nyílik rá, mert amúgy király és remélem a magyarok is imádni fogják! :)

De visszakanyarodva, főnök-szerűségként kb. minden felelősség az én vállamon van és jelenleg még elég erősen küzdök, hogy meg tudjam szokni az új helyzetet, kialakítani valami bevált rendszert, hogy ne legyek ennyire kipurcanva nap végére, mert szó szerint hazavergődöm (gyalog, hegynek felfelé ráadásul haha), bevetem magam az ágyba és alszom. Vagy ha épp nem alszom el, akkor olyan vagyok mint egy zombi, főzök magamnak gyors valamit vagy még az se, csak nézek ki a fejemből. Tisztában vagyok vele, hogy ez átlagos dolog és sok ember szerkeszt akár aktívan is oldalt munka mellett, de számomra még nehezen összeegyeztethető a két történet. Mert oké, hogy a mondás szerint arra van időd, amire akarod, hogy legyen és ez igaz is, csak a hangulat nem mindegy. Tulajdonképpen időm lenne, maximum 3-4 óra naponta, de lenne, viszont akkor nem tudnék elmosogatni, esetleg főzni, mosni stb. és mivel már nem tartanak el a szüleim, ezért muszáj felállítanom a fontossági sorrendet. Nagyon zavar egyébként a dolog, mert pont mire több kedvem lett volna rajzolgatni, bejött ez, de egyértelműen a karrierem fontosabb. Ha esetleg úgy adódna, és remélem így fog adódni, hogy néhány dolgomat átadhatom másnak, akkor én se lennék ennyire leterhelve és talán maradna életkedvem is a nap végére, addig viszont max hétvégén elfirkálgatok vagy kódolok egy picit, aztán vagy lesz belőle frissnek való, vagy nem.

Igazából körülbelül ennyit szerettem volan leírni, nem kifogás akart lenni, inkább csak afféle magyarázat arra vonatkozóan, hogy miért tűntem/tűnök el mindig, mint a kámfor. Remélem azért, hamarosan újra többet lehetek itt és megvalósíthatom a nagy rajzos álmaim is, mert nem akarom feladni egyik hobbim se a karrier miatt.

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.